Pages

2010. július 23., péntek

LOST - A vég



A minisztérium ajtaja előtt egy verejtékes és mocskos lány állt. Gondolnátok, ki az? Lara volt, az elveszett kviddicsjátékos. Mindenkin egyfajta megkönnyebbülés futott át, ám mégsem tudtak megnyugodni, mert ott lebegett a kérdés: Ki volt a tettes?

Az aurorok körbevették a hölgyet, hazaszállították, hogy ott megpihenjen, illetve értesítették a legközelebbi családtagokat, az örömhírről, de nekik megtiltották, hogy beszéljenek akárkinek is a fejleményről, mert az a nyomozást veszélyeztetné.
Miután frissen és üdén, forró csésze teát iszogatott Miss Drew, elmesélte, mit élt át az utóbbi borzalmas napokban.

,,Elrablásom reggelén, arra ébredtem, hogy valami csörömpöl a házban. Kissé megijedtem, mivel senki nem volt itthon a családtagjaim közül, egy fesztiválon voltak, amire én azért nem mentem el, mert másnap, a kviddics jövői, a gyermekek mérkőztek meg egymással. Öröm akár hallani is az ilyen eseményekről, nem még, hogy díszvendégként vendégeskedni... Szóval lekoslattam a földszintre, s a bejárati ajtóban, volt vőlegényem állt. Nagy nehezen elhajtottam, mire ő megfenyegetett.
Tudni illik Az esküvő előtt 3 héttel, megtudtam, hogy viszonya van, egy másik nőszeméllyel, s mivel ezt én nem tűrtem, közöltem vele, ezentúl elválnak útjaink. Szóval aznap délután a meccsre mentem. Szép napsütéses nap volt, s minden jól ment, amíg egy tűz nem kerekedett. Én is segíteni akartam, de nem bírtam mozdulni. Kinek a hangját hallottam? Richárdét, a volt szerelmemét, aki már reggel is zaklatott. A karomat valami erősen szorította, s végül elragadott.
Másnap arra ébredtem, hogy valami bányában vagyok. Ott leírhatatlanul sok dolog történt, de összefoglalva talán annyi, hogy beszélgettem Rich-csel. Vissza akart kapni, valószínűleg a pénzemért. Sőt, ezt az is bizonyította, amikor a kezembe nyomta az újságot, s én is olvashattam a híreket. Ilyenkor felment bennem a pumpa. Megszökni nem is próbáltam, hiszen Richy kitűnő auror volt, de elmebeteg. Így hát bevetettem női bájaimat, s amikor előnyhöz jutottam (eloldozott) elkaptam a pálcáját, sóbálványátkot küldtem rá, majd elhopponáltam, persze miután a szabadba értem. És most itt vagyok"
- fejezte be a fogó játékos a mesélést, s mire a végére ért, a remegés eltűnt a hangjából.

Miközben Lara mélyen, az aurorok gyűrűjében szunyókált, néhányan megtámadták a bányát, ahol a rablón kívül még vagy harmincan leledzettek tettestársként. Miután a varázsló rendőrök győzelmet arattak, mindenkit az Azkabanba küldtek, s így ért véget a kalamajka.

Végre mindenki örülhet az elrabolt lány épségének, s ő is boldog, hogy vége ennek a felettébb buta szerelmi drámának.

Írta: Susan Jessica Gartner

1 comments:

Victoria Vulpine írta...

Örülök, hogy végül megmenekült. :)

Megjegyzés küldése